Kisokos2018-10-16T21:06:19+00:00

Kérdések és válaszok – kisokos

  1. Miért van szükség az Európai Ügyészséghez csatlakozásra?

Azért, hogy végre legyen következménye a korrupciónak, az EU-s támogatások mértéktelen ellopásának.

Az Ügyészség az az intézmény, amely eldönti, hogy egy ügyben induljon -e rendőrségi nyomozás és a nyomozás után az ügy kerüljön-e bíróság elé, vagy sem. A magyar ügyészség számos nyilvánvaló, de a Fidesz számára kellemetlen korrupciós ügyben nem indított nyomozást, vagy mondvacsinált okkal lezárta azt, vagy csigatempóval, alibiből nyomoz. Gondoljunk csak Farkas Flórián esetére. Az elmúlt 28 évben összesen kettő esetben jutott országos politikus börtönbe (Zuschlag János és a kisgazda Szabadi Béla).

Az ügyészség egy olyan szervezet, ahol a Főügyész (Polt Péter) egy személyben állíthat le ügyeket. Ha az Európai Ügyészséghez csatlakozunk, akkor a kormánytól és a Fidesztől független külföldi ügyészek fogják felügyelni az EU pénzek ellopásával kapcsolatos ügyekben nyomozó MAGYAR ügyészek munkáját. Ez nyilvánvalóan csökkenteni fogja a korrupciót, hiszen onnan kezdve a hatalomnak már félnie kell a felelősségre vonástól.

A lopott pénz ma már nem azért kell, hogy nagyobb házat vagy újabb palotákat vegyenek maguknak, hanem azért, hogy abból fizessék ki az embereiket és tartsák el a rendszert. Ha lesz félnivalójuk, nehezebben osztogatják majd maguknak számolatlanul a pénzt

  1. Hány ország csatlakozott eddig?

Huszonkettő. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki, akitől ez elvárható. Dánia, Írország, valamint a jövő évben várhatóan kilépő Egyesült Királyság pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

  1. A kormány szerint ez szuverenitás kérdés. Igaz ez?

Nem. Az, hogy az ország átad bizonyos jogköröket az EU számára, az teljesen bevett gyakorlat, erről szól az Unió. A konkrét esetben tudni kell, hogy az ügyeken továbbra is magyar ügyészek fognak dolgozni, de külföldi kollégákkal együtt, így a magyar főügyész nem tud leállítani a magyar politikának nem tetsző nyomozásokat. A szuverenitásra hivatkozni azért is átlátszó kifogás, mert a vádemelés utáni bírósági eljárás, ugyanúgy a magyar bíróságokon folyik majd, mint eddig. A kormány valóban a szabadságért küzd, annyit lopott, hogy a szabadságvesztésük elől menekülnek.

  1. Mikor áll fel az Ügyészség?

Hivatalosan 2020-ban áll fel az ügyészi szervezet. Azonban a most csatlakozó országokban már a csatlakozás bejelentésének pillanatától elkövetett ügyekben nyomozhat majd az új ügyészség. Onnan kezdve a tolvajok feje fölött lebeg a kard.

  1. Hogyan lehet majd kikényszeríteni a kormánytól, hogy az 1 millió aláírás hatására csatlakozzunk az EU ügyészséghez?

A sikeres politikai nyomás gyakorlásnak az aláírásgyűjtés ugyanolyan fontos formája, mint a tüntetések vagy a sztrájkok. A siker csak attól függ, hogy hány aláírást gyűjtünk össze. A kormány nem foglalkozik egy 100 fős tüntetéssel, de egy százezres tüntetéstől megretten. Ha valaki tízezer aláírást gyűjt, azzal nem ér el semmit. Ha azonban sok százezret, annak súlya van. Megmutatja, hogy a magyarok tudnak egy irányba mozdulni és nemet mondani a korrupcióra. A kormány az EU irányából is rendkívül súlyos nyomás alatt áll, de ha mi nem indítunk belülről is akciót, az kevés. A kettő együtt azonban egészen biztosan kikényszeríti a csatlakozást.

  1. Össze lehet szedni egymillió aláírást?

Igen,. Függ a gyűjtés szervezettségétől és az aláírásgyűjtők számától. Szerencsére már eddig olyan sokan jelentkeztek aláírásgyűjtőnek, hogy akár ezren is gyűjthetnek aláírásokat egy adott napon. Egy átlagosan sikeres aláírásgyűjtő egy délután (pl- 2 és 5 óra között) 40-50 aláírást tud összegyűjteni. Ha ezren gyűjtenek, az napi 40-50 ezer aláírás.

  1. Hogyan mutatjuk meg az összegyűjtött aláírásokat?

Az aláírók adatai titkosak, azok nem fognak a Fideszhez kerülni, ezért mindenki félelem nélkül aláírhatja. Amikor összegyűlt a kellő számú aláírás, azt bemutatjuk a nyilvánosságnak, a hazai és nemzetközi sajtónak, közjegyzőnek, EU diplomatáknak, az érdeklődő képviselőknek. Bármelyikük korlátlanul belenézhet, azonban fotót, filmfelvételt, csak a személyes adatok kitakarása mellett készíthet. Az adatvédelmi szabályok amúgy is nagyon szigorúak, különösen a GDPR törvények életbelépése óta.

  1. Részt vesznek-e pártok az aláírásgyűjtésben?

A parlamenti ellenzék összes pártja, a parlamenten kívüliek közül a Momentum Mozgalom, valamint a volt Együtt aktivistái támogatják az akciót országszerte, továbbá több helyi civil szervezet is részt vesz a gyűjtésben.

  1. Hány éves kortól lehet aláírni az íveket?

16 éves kortól. Ezzel is növelni szeretnénk a fiatalok közéleti aktivitását, illetőleg ez a korosztály hamarosan „választói korba” kerül, így akár ők lehetnek majd a változások letéteményesei.

  1. Mikor kezdődik és meddig tart a gyűjtés?

Szeptember 20-án startol hivatalosan. Praktikusan karácsonyra szeretnénk nagyon nagy számot elérni. Ha szükséges, télen is lehet gyűjteni, azonban a tavaszi EU választások után már semmiképpen nem gyűjtünk, addigra mindenképp eljön az igazság órája, vagy így, vagy úgy.

  1. Miért nem népszavazási kezdeményezést vagy európai kezdeményezést indítottunk?

Népszavazást egy korábbi Kúria döntés miatt nem lehet kiírni, mivel a döntés szerint a szóban forgó terület Alaptörvény módosítását igényli. Az “európai civil kezdeményezés” pedig éppen emiatt nem lenne kötelező érvényű, illetőleg a szükséges számú aláírás összegyűjtése után még egy szokásosan hosszú eljárási procedúra kezdődne az EU-ban, amíg esetleg odáig jut az ügy, hogy a Bizottság is dönthessen róla. Annyi időnk pedig nincs. Ráadásul egy európai kezdeményezés – úgy, hogy olyan tagállamokat is aktivizálni kellene, akik már bejelentették csatlakozási szándékukat az ügyészségi szervezethez – nagyon nehezíti a szervezést, “cserébe” a kezdeményezés elveszíti a súlyát. Hiszen az akció lényege éppen az, hogy a magyaroknak (nem pedig más országoknak) kell megmutatniuk, hogy csatlakozni akarnak az EU ügyészséghez.

  1. Kinek és milyen minőségben kell döntenie a csatlakozásról? Mi a realitás?

Ezt nyilvánvalóan az éppen regnáló magyar kormánynak kell bejelentenie. A Parlamentnek Alaptörvényt kell módosítania. Az, hogy ez elérhető-e, attól függ, hány aláírással, milyen nyomást tudunk gyakorolni a magyar kormányra és az uniós döntéshozókra. Egy olyan időszakban, amikor eurómilliárdok sorsa lehet kérdéses hazánk számára attól függően, hogyan viszonyul az igazságügyi együttműködés egy nagyon fontos részterületéhez.

  1. Várható-e provokáció vagy ellenkampány a projekt megvalósítása idején, ha igen, azt hogyan kezeljük?

Ez nem valószínű, a Fidesz láthatóan egyelőre kerülni szokta a nyílt botrányokat. Lesz azonban egy ” forró drót”, ahol az ilyen típusú történéseket be lehet jelenteni, s jogi, illetve a történtekhez illő segítség fog érkezni.

  1. Mi van akkor, ha többször is aláírják az íveket?

Fel kell rá hívni az aláírók figyelmét, hogy ha egyszer már aláírtak, akkor még egyszer ne tegyék ezt. Korábban voltak olyan hírek, hogy a Fidesz tagjai zavart akartak kelteni azzal, hogy több helyen aláírtak. Így a gyűjtők azt hihették, hogy több aláírásuk van, mint valójában és ez aztán a hivatalos ellenőrzésen kibukott, ezzel veszélyeztette az akció sikerét. Mivel azonban itt nem népszavazásról van szó, hivatalos ellenőrzés nem lesz- a fideszes aktivistáknak egyszerűen nem lesz érdeke, hogy hamis aláírásokkal olyan látszatot keltsenek, hogy sokkal több az aláírás a valóságnál.

  1. Külföldön dolgozók és határon túli magyarok is aláírhatják az íveket?

Igen, külföldön is gyűjtjük az aláírásokat, sőt rendkívül fontos, hogy ők is támogassák a kezdeményezést. Ők saját maguk is érzékelik a különbségeket olyan országok jogrendszere között, ahol működik a fékek és ellensúlyok rendszere, s ahol azt teljes mértékben leépítették (Magyarország). A külföldön élők (ahogyan egyébként az itthoni állampolgárok is) letölthetik, kinyomtathatják az íveket, gyűjthetnek is egymás között, majd a lefotózott vagy szkennelt íveket postán, vagy a honlap zárt rendszerére feltöltve juttathatják el hozzánk.

  1. Van-e a Magyarországnak határideje arra, hogy mikor csatlakozik?

Nincs, de a jelenlegi állapotok miatt minél előbb kívánatos lenne. Ne legyünk mindig mi a fekete bárányok, ne szenvedjen hátrányt Magyarország más területeken is csak azért, mert a kormánya ódzkodik a csatlakozástól.

  1. Hogyan lehet aláírásokat gyűjteni?

Többféleképpen:

1) Közterületen, piacokon, úgynevezett standok mellől megszólítva az embereket

2) Házról házra, lakásról lakásra járva, “kopogtatva”

3) Ismerősöktől gyűjtve – FIGYELEM, nekik is lehet ajánlani, hogy ők is gyűjtsenek!

  1. Hogyan juthatok az üres ívekhez és hogyan juttathatom el azokat a szervező központba?

Az íveket legegyszerűbb letölteni és kinyomtatni. Akinek viszont nincs nyomtatója vagy nagyon sok ívet szeretne, eljuttatjuk postán vagy személyesen. Visszaküldeni ugyanígy lehetséges postán vagy személyesen, DE A HONLAP ZÁRT RENDSZERÉN KERESZTÜL IS FELTÖLTHETŐ a lefotózott vagy beszkennelt ív. A személyes átadási mód jellemzően a területi szervezőkön keresztül fog megvalósulni.

  1. Kell-e helyfoglalási engedély a standoláshoz vagy a házról házra “kopogtatáshoz”?

A kopogtasásos gyűjtéshez nem. A standoláshoz sem kell engedély, de célszerű 72 órával a gyűjtés előtt bejelenteni a helyszínt. Amit mi akarunk csinálni az politikai rendezvénynek minősül, ott csak bejelentési kötelezettség van. Ellenkező esetben a véleménynyilvánítási-, ill. gyülekezési jog sérülhet. A szabályozás kerületenként, településenként eltérő lehet a bejelentés módját illetően. Abban a helyi szervezők segítségét kérjük, hogy ahol szükséges, egyeztessen a lebonyolítás módjáról az önkormányzat illetékeseivel.

 

  1. Milyen adatokat kérünk az aláíróktól? 

Nevet, lakcímet, aláírást és –nem kötelezően- telefonszámot és mailcímet. Ennél többet az új adatvédelmi szabályozás törvényei (GDPR) nem engedélyeznek

Kérdések és válaszok – kisokos

  1. Miért van szükség az Európai Ügyészséghez csatlakozásra?

Azért, hogy végre legyen következménye a korrupciónak, az EU-s támogatások mértéktelen ellopásának.

Az Ügyészség az az intézmény, amely eldönti, hogy egy ügyben induljon -e rendőrségi nyomozás és a nyomozás után az ügy kerüljön-e bíróság elé, vagy sem. A magyar ügyészség számos nyilvánvaló, de a Fidesz számára kellemetlen korrupciós ügyben nem indított nyomozást, vagy mondvacsinált okkal lezárta azt, vagy csigatempóval, alibiből nyomoz. Gondoljunk csak Farkas Flórián esetére. Az elmúlt 28 évben összesen kettő esetben jutott országos politikus börtönbe (Zuschlag János és a kisgazda Szabadi Béla).

Az ügyészség egy olyan szervezet, ahol a Főügyész (Polt Péter) egy személyben állíthat le ügyeket. Ha az Európai Ügyészséghez csatlakozunk, akkor a kormánytól és a Fidesztől független külföldi ügyészek fogják felügyelni az EU pénzek ellopásával kapcsolatos ügyekben nyomozó MAGYAR ügyészek munkáját. Ez nyilvánvalóan csökkenteni fogja a korrupciót, hiszen onnan kezdve a hatalomnak már félnie kell a felelősségre vonástól.

A lopott pénz ma már nem azért kell, hogy nagyobb házat vagy újabb palotákat vegyenek maguknak, hanem azért, hogy abból fizessék ki az embereiket és tartsák el a rendszert. Ha lesz félnivalójuk, nehezebben osztogatják majd maguknak számolatlanul a pénzt

  1. Hány ország csatlakozott eddig?

Huszonkettő. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki, akitől ez elvárható. Dánia, Írország, valamint a jövő évben várhatóan kilépő Egyesült Királyság pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

  1. A kormány szerint ez szuverenitás kérdés. Igaz ez?

Nem. Az, hogy az ország átad bizonyos jogköröket az EU számára, az teljesen bevett gyakorlat, erről szól az Unió. A konkrét esetben tudni kell, hogy az ügyeken továbbra is magyar ügyészek fognak dolgozni, de külföldi kollégákkal együtt, így a magyar főügyész nem tud leállítani a magyar politikának nem tetsző nyomozásokat. A szuverenitásra hivatkozni azért is átlátszó kifogás, mert a vádemelés utáni bírósági eljárás, ugyanúgy a magyar bíróságokon folyik majd, mint eddig. A kormány valóban a szabadságért küzd, annyit lopott, hogy a szabadságvesztésük elől menekülnek.

  1. Mikor áll fel az Ügyészség?

Hivatalosan 2020-ban áll fel az ügyészi szervezet. Azonban a most csatlakozó országokban már a csatlakozás bejelentésének pillanatától elkövetett ügyekben nyomozhat majd az új ügyészség. Onnan kezdve a tolvajok feje fölött lebeg a kard.

  1. Hogyan lehet majd kikényszeríteni a kormánytól, hogy az 1 millió aláírás hatására csatlakozzunk az EU ügyészséghez?

A sikeres politikai nyomás gyakorlásnak az aláírásgyűjtés ugyanolyan fontos formája, mint a tüntetések vagy a sztrájkok. A siker csak attól függ, hogy hány aláírást gyűjtünk össze. A kormány nem foglalkozik egy 100 fős tüntetéssel, de egy százezres tüntetéstől megretten. Ha valaki tízezer aláírást gyűjt, azzal nem ér el semmit. Ha azonban sok százezret, annak súlya van. Megmutatja, hogy a magyarok tudnak egy irányba mozdulni és nemet mondani a korrupcióra. A kormány az EU irányából is rendkívül súlyos nyomás alatt áll, de ha mi nem indítunk belülről is akciót, az kevés. A kettő együtt azonban egészen biztosan kikényszeríti a csatlakozást.

  1. Össze lehet szedni egymillió aláírást?

Igen,. Függ a gyűjtés szervezettségétől és az aláírásgyűjtők számától. Szerencsére már eddig olyan sokan jelentkeztek aláírásgyűjtőnek, hogy akár ezren is gyűjthetnek aláírásokat egy adott napon. Egy átlagosan sikeres aláírásgyűjtő egy délután (pl- 2 és 5 óra között) 40-50 aláírást tud összegyűjteni. Ha ezren gyűjtenek, az napi 40-50 ezer aláírás.

  1. Hogyan mutatjuk meg az összegyűjtött aláírásokat?

Az aláírók adatai titkosak, azok nem fognak a Fideszhez kerülni, ezért mindenki félelem nélkül aláírhatja. Amikor összegyűlt a kellő számú aláírás, azt bemutatjuk a nyilvánosságnak, a hazai és nemzetközi sajtónak, közjegyzőnek, EU diplomatáknak, az érdeklődő képviselőknek. Bármelyikük korlátlanul belenézhet, azonban fotót, filmfelvételt, csak a személyes adatok kitakarása mellett készíthet. Az adatvédelmi szabályok amúgy is nagyon szigorúak, különösen a GDPR törvények életbelépése óta.

  1. Részt vesznek-e pártok az aláírásgyűjtésben?

A parlamenti ellenzék összes pártja, a parlamenten kívüliek közül a Momentum Mozgalom, valamint a volt Együtt aktivistái támogatják az akciót országszerte, továbbá több helyi civil szervezet is részt vesz a gyűjtésben.

  1. Hány éves kortól lehet aláírni az íveket?

16 éves kortól. Ezzel is növelni szeretnénk a fiatalok közéleti aktivitását, illetőleg ez a korosztály hamarosan „választói korba” kerül, így akár ők lehetnek majd a változások letéteményesei.

  1. Mikor kezdődik és meddig tart a gyűjtés?

Szeptember 20-án startol hivatalosan. Praktikusan karácsonyra szeretnénk nagyon nagy számot elérni. Ha szükséges, télen is lehet gyűjteni, azonban a tavaszi EU választások után már semmiképpen nem gyűjtünk, addigra mindenképp eljön az igazság órája, vagy így, vagy úgy.

  1. Miért nem népszavazási kezdeményezést vagy európai kezdeményezést indítottunk?

Népszavazást egy korábbi Kúria döntés miatt nem lehet kiírni, mivel a döntés szerint a szóban forgó terület Alaptörvény módosítását igényli. Az “európai civil kezdeményezés” pedig éppen emiatt nem lenne kötelező érvényű, illetőleg a szükséges számú aláírás összegyűjtése után még egy szokásosan hosszú eljárási procedúra kezdődne az EU-ban, amíg esetleg odáig jut az ügy, hogy a Bizottság is dönthessen róla. Annyi időnk pedig nincs. Ráadásul egy európai kezdeményezés – úgy, hogy olyan tagállamokat is aktivizálni kellene, akik már bejelentették csatlakozási szándékukat az ügyészségi szervezethez – nagyon nehezíti a szervezést, “cserébe” a kezdeményezés elveszíti a súlyát. Hiszen az akció lényege éppen az, hogy a magyaroknak (nem pedig más országoknak) kell megmutatniuk, hogy csatlakozni akarnak az EU ügyészséghez.

  1. Kinek és milyen minőségben kell döntenie a csatlakozásról? Mi a realitás?

Ezt nyilvánvalóan az éppen regnáló magyar kormánynak kell bejelentenie. A Parlamentnek Alaptörvényt kell módosítania. Az, hogy ez elérhető-e, attól függ, hány aláírással, milyen nyomást tudunk gyakorolni a magyar kormányra és az uniós döntéshozókra. Egy olyan időszakban, amikor eurómilliárdok sorsa lehet kérdéses hazánk számára attól függően, hogyan viszonyul az igazságügyi együttműködés egy nagyon fontos részterületéhez.

  1. Várható-e provokáció vagy ellenkampány a projekt megvalósítása idején, ha igen, azt hogyan kezeljük?

Ez nem valószínű, a Fidesz láthatóan egyelőre kerülni szokta a nyílt botrányokat. Lesz azonban egy ” forró drót”, ahol az ilyen típusú történéseket be lehet jelenteni, s jogi, illetve a történtekhez illő segítség fog érkezni.

  1. Mi van akkor, ha többször is aláírják az íveket?

Fel kell rá hívni az aláírók figyelmét, hogy ha egyszer már aláírtak, akkor még egyszer ne tegyék ezt. Korábban voltak olyan hírek, hogy a Fidesz tagjai zavart akartak kelteni azzal, hogy több helyen aláírtak. Így a gyűjtők azt hihették, hogy több aláírásuk van, mint valójában és ez aztán a hivatalos ellenőrzésen kibukott, ezzel veszélyeztette az akció sikerét. Mivel azonban itt nem népszavazásról van szó, hivatalos ellenőrzés nem lesz- a fideszes aktivistáknak egyszerűen nem lesz érdeke, hogy hamis aláírásokkal olyan látszatot keltsenek, hogy sokkal több az aláírás a valóságnál.

  1. Külföldön dolgozók és határon túli magyarok is aláírhatják az íveket?

Igen, külföldön is gyűjtjük az aláírásokat, sőt rendkívül fontos, hogy ők is támogassák a kezdeményezést. Ők saját maguk is érzékelik a különbségeket olyan országok jogrendszere között, ahol működik a fékek és ellensúlyok rendszere, s ahol azt teljes mértékben leépítették (Magyarország). A külföldön élők (ahogyan egyébként az itthoni állampolgárok is) letölthetik, kinyomtathatják az íveket, gyűjthetnek is egymás között, majd a lefotózott vagy szkennelt íveket postán, vagy a honlap zárt rendszerére feltöltve juttathatják el hozzánk.

  1. Van-e a Magyarországnak határideje arra, hogy mikor csatlakozik?

Nincs, de a jelenlegi állapotok miatt minél előbb kívánatos lenne. Ne legyünk mindig mi a fekete bárányok, ne szenvedjen hátrányt Magyarország más területeken is csak azért, mert a kormánya ódzkodik a csatlakozástól.

  1. Hogyan lehet aláírásokat gyűjteni?

Többféleképpen:

1) Közterületen, piacokon, úgynevezett standok mellől megszólítva az embereket

2) Házról házra, lakásról lakásra járva, “kopogtatva”

3) Ismerősöktől gyűjtve – FIGYELEM, nekik is lehet ajánlani, hogy ők is gyűjtsenek!

  1. Hogyan juthatok az üres ívekhez és hogyan juttathatom el azokat a szervező központba?

Az íveket legegyszerűbb letölteni és kinyomtatni. Akinek viszont nincs nyomtatója vagy nagyon sok ívet szeretne, eljuttatjuk postán vagy személyesen. Visszaküldeni ugyanígy lehetséges postán vagy személyesen, DE A HONLAP ZÁRT RENDSZERÉN KERESZTÜL IS FELTÖLTHETŐ a lefotózott vagy beszkennelt ív. A személyes átadási mód jellemzően a területi szervezőkön keresztül fog megvalósulni.

  1. Kell-e helyfoglalási engedély a standoláshoz vagy a házról házra “kopogtatáshoz”?

A kopogtasásos gyűjtéshez nem. A standoláshoz sem kell engedély, de célszerű 72 órával a gyűjtés előtt bejelenteni a helyszínt. Amit mi akarunk csinálni az politikai rendezvénynek minősül, ott csak bejelentési kötelezettség van. Ellenkező esetben a véleménynyilvánítási-, ill. gyülekezési jog sérülhet. A szabályozás kerületenként, településenként eltérő lehet a bejelentés módját illetően. Abban a helyi szervezők segítségét kérjük, hogy ahol szükséges, egyeztessen a lebonyolítás módjáról az önkormányzat illetékeseivel.

 

  1. Milyen adatokat kérünk az aláíróktól?

Nevet, lakcímet, aláírást és –nem kötelezően- telefonszámot és mailcímet. Ennél többet az új adatvédelmi szabályozás törvényei (GDPR) nem engedélyeznek