Az Európai Ügyészségről2018-09-20T11:11:57+00:00

Áttekintés az Európai Ügyészségről

I.

Az Európai Ügyészség szervezetére, működésére, hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat az Európai Ügyészség létrehozására vonatozó megerősített együttműködésről szóló, a Tanács (EU) 2017/1939. rendelete határozza meg. Ez a rendelet az abban résztvevő tagállamok tekintetében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, vagyis úgy kell megismerni és alkalmazni mintha hazai jogszabály lenne. Ezen túlmenően azonban alkalmazásához számos magyar jogszabályt (beleértve az Alaptörvényt is) módosítani kell, illetőleg az abban alkalmazni rendelt irányelveket megfelelően át kell ültetni a magyar jogba. Ez utóbbi követelmények teljesülése feltétele annak, hogy az utóbb csatlakozni kívánó tagállam részvételét a Bizottság megerősítse, vagyis az ország a Bizottság által meghatározott időponttól az együttműködés részese lehessen.

1. Az Európai Ügyészség jogállása és szervezete:

Az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EU Ügyészség) független, decentralizált felépítésű, egységes hivatalként működő, oszthatatlan uniós szerv, amely az Európai Unió egészének érdekében jár el.

Az EU Ügyészség jogi személy, amely önálló költségvetéssel rendelkezik, amelyet Ügyészi Kollégium fogad el. A költségvetés tartalmazza – a Bizottság részére előzetesen megküldött, a tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes kimutatás tervezet alapján – az Unió költségvetési hatósága által elfogadott, illetőleg engedélyezett létszámtervet, valamint az unió általános költségvetését terhelő hozzájárulás összege. Ezért az EU Ügyészség költségvetése az Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé és szükség esetén arra tekintettel azt ki kell igazítani.

Független, mert vezető tisztségviselői és az ügyészek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást az EU Ügyészségen kívül álló személyektől, az Unió bármely tagállamától, valamint uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól és ez utóbbi szervek kötelesek tiszteletben tartani az EU Ügyészség függetlenségét, és nem kísérelhetnek meg befolyást gyakorolni rá feladatainak ellátása tekintetében. Ugyanakkor – mint bármely más független EU-s szerv – az Európai Főügyész évente beszámol az EU Ügyészség általános tevékenységéről – konkrét ügyek és személyes adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartásával – az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint megküldi a beszámolót a nemzeti parlamenteknek.

Decentralizált felépítésű, amelynek központi szintje a székhelyén (Luxembourg) levő központi hivatal, decentralizált szintje pedig a tagállamokban működő delegált európai ügyészek. A központi hivatal áll az Ügyészi Kollégiumból, az állandó tanácsokból, az Európai Főügyészből és helyetteseiből, az európai ügyészekből (ami nem azonos az európai európai delegált ügyészek fogalmával), az adminisztratív igazgatóból és mindezt a kört segítő személyzetből.

Az EU Ügyészség vezetője az Európai Főügyész, aki megszervezi az EU Ügyészség munkáját, irányítja annak tevékenységét és döntéseket hoz a hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint képviseli az EU Ügyészséget az Unió és tagállamainak intézményeivel, valamint harmadik felekkel szemben. Az Európai Főügyészt az Európai Parlament és a Tanács hét évre nevezi ki olyan jelöltek közül, aki valamely tagállam ügyészségének vagy bíróságának aktív tagja, vagy aktív európai ügyész, független, rendelkezik az ügyészi vagy bírói tisztségbe való kinevezéshez a saját tagállamában szükséges képesítéssel, a pénzügyi nyomozásokat és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően releváns gyakorlattal, valamint szükséges mértékű vezetői tapasztalattal és képesítéssel rendelkezik. A kiválasztás nyilvános felhíváson alapul, amelynek alapján a tizenkét főből álló tanácsadó testület összeállítja az előválogatott jelöltek listáját.

Az Európai Unió Bírósága – Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére- felmentheti tisztségéből az Európai Főügyészt, ha megállapítja, hogy már nem tudja ellátni feladatait vagy súlyos kötelezettségszegést követett el.

Az Európai Főügyész segítésére, illetőleg helyettesítésére két helyettest kell kinevezni. Az Európai Főügyész helyetteseivé az Ügyészi Kollégium két európai ügyészt nevez ki, akiknek hivatali ideje három év, amely meghosszabbítható, de nem haladhatja meg az európai ügyészként betöltött hivatali idejét.

Az Európai Ügyészség Ügyészi Kollégiuma az Európai Főügyészből és tagállamonként egy-egy európai ügyészből áll. Feladatai: az Európai Ügyészség tevékenységének általános felügyelete, határoz stratégiai kérdésekben, valamint konkrét ügyek nyomán felmerülő általános kérdésekben annak érdekében, hogy a vádhatósági eljárásra vonatkozó irányvonal a tagállamok mindegyikében egységes legyen, konkrét egyedi ügyekben azonban nem hozhat operatív döntést, valamint elfogadja az EU Ügyészség belső eljárási szabályzatát.

Az állandó tanácsokat – amelyek a konkrét ügyek tekintetében a legfontosabb döntéshozó szervek – az Európai Főügyész javaslatára az Ügyészi Kollégium hozza létre. Az állandó tanácsok tagjai az elnök (aki lehet az Európai Főügyész, annak egyik helyettese, vagy a belső eljárási szabályzatnak megfelelően kinevezett egyik európai ügyész), valamint két további állandó tag. Az állandó tanácsok számát, összetételét és a tanácsok közötti hatáskörfelosztást, valamint az ügyek véletlenszerű kiosztásának rendszerét a belső eljárási szabályzat határozza meg.

Az európai ügyészek saját származási tagállamukban összekötőként működnek és az információs csatorna szerepét töltik be az állandó tanácsok és a delegált ügyészek között. Az európai ügyészek az állandó tanács nevében és az általuk adott utasítás alapján felügyelik azokat a nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat, amelyekért az ügyben a származási tagállamukban eljáró delegált európai ügyészek felelősek. Az ügyet felügyelő európai ügyészek – az alkalmazandó nemzeti joggal és az állandó tanács utasításának megfelelően – konkrét ügyben utasításokat adhatnak az eljáró delegált európai ügyész számára. Ha valamely tagállam nemzeti joga úgy rendelkezik, hogy a nemzeti ügyészség szervezetén belül bizonyos aktusokat belső felülvizsgálatnak kell alávetni, a delegált európai ügyész által hozott ilyen aktusok felülvizsgálata az ügyet felügyelő európai ügyész hatáskörébe tartozik.

Az európai ügyészt a Tanács egyhangú többséggel választja ki a az Európai Főügyész jelölésére is jogosult tanácsadó testület véleménye alapján az adott tagállam által jelölt.

Az európai ügyészt a Tanács egyhangú többséggel választja ki a az Európai Főügyész jelölésére is jogosult tanácsadó testület véleménye alapján az adott tagállam által jelölt három független, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező aktív tagállami bíró vagy ügy-ész közül. Az európai ügyész 6 éves nem megújítható időszakra, de a Tanács a kinevezést 3 évvel meghosszabbíthatja. Az európai ügyészek egyharmadának helyére háromévente új személyeket kell kinevezni. Ha az európai ügyész feladatait már nem tudja teljesíteni, vagy kötelezettségét megszegi szintén az Európai Bíróság mentheti fel.

A delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség nevében járnak el saját tagállamukban. A tagállam által jelölt delegált európai ügyészeket az Ügyészi Kollégium nevezi ki ötéves, megújítható időtartamra. A delegált európai ügyészek az őket jelölő tagállamok ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai. Az EU rendeletben meghatározott különleges jogkörökön és jogálláson túlmenően a nemzetin ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a nyomozás, a vádhatósági eljárás és az ügyek bíróság elé vitele tekintetben. E hatásköreik tekintetében azonban csak az adott üggyel megbízott állandó tanács iránymutatásait és utasításait, valamint az ügyet felügyelő európai ügyész utasításait követhetik, tehát a nemzeti ügyészségi vezetők által ezekben az ügyekben nem utasíthatók. A delegált európai ügyészek – az adott ügyet felügyelő európai ügyész tájékoztatása mellett – nemzeti ügyészi feladatokat is elláthatnak, ha ez nem akadályozza őket az EU delegált ügyészi feladatai ellátásában.

Az Európai Főügyészre, az európai ügyészekre és a delegált európai ügyészekre, és az egyéb személyzetre az Európai Unió személyzeti szabályzata és az alkalmazási feltételek vonatkoznak. Az Európai Főügyészt és az európai ügyészeket az Európai Ügyészség ideiglenes alkalmazottjaiként kell felvenni, míg a delegált európai ügyészt különleges tanácsadóként kell alkalmazni. Ennek megfelelően tehát javadalmazásukat az említett rendelkezésekben foglaltak szerint kell meghatározni.

Az európai delegált ügyészek tekintetében – speciális kettős helyzetük következtében – különleges garanciákat is biztosítani kell. Így tartózkodni kell minden olyan cselekménytől vagy szabályozástól, amely a nemzeti ügyészségi rendszerben hátrányosan érintheti szakmai előmenetelüket vagy helyzetüket. Biztosítani kell részükre a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokat és berendezéseket, biztosítani kell részükre hogy a szociális biztonsággal, a nyugdíjjal és a biztosítási fedezettel kapcsolatosban a nemzeti rendszerben megillető jogok fennmaradjanak. Biztosítani kell, hogy javadalmazásuk ne legyen alacsonyabb mint mint amelyben akkor részesülnének, ha továbbra is kizárólag nemzeti ügyészi hivatalt töltenének be. Ha az európai delegált ügyészt a tagállami hatóság az európai ügyészségi feladataival össze nem függő ok miatt fel akarja menteni vagy fegyelmi eljárást akart indítani, erről az intézkedés megtétele előtt tájékoztatja az Európai Főügyészt. A nemzeti hatóság az Európai Főügyész beleegyezése nélkül az európai uniós ügyészi feladataival összefüggésben nem mentheti fel, illetőleg nem indíthat ellene fegyelmi eljárást.

2. Az Európai Ügyészség hatásköre

Az Európai Ügyészség felelős az (EU) 2017/1371 irányelvben megállapított és az e rendeletben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért. Ebben a vonatkozásban az Európai Ügyészség nyomozásokat folytat és eljárási cselekményeket végez, valamint ellátja az ügyészi feladatokat a tagállamok illetékes bíróságain az egyes ügyek jogerős lezárásáig.

Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik nyomozási és vádhatósági eljárás lefolytatása a 2017/1371. irányelvben meghatározott alábbi szándékos bűncselekmények tekintetében, amennyiben azok az Unió pénzügyi érdekeit sértik vagy sérthetik1:

  • az Unió pénzügyi érdekeit érintő, szándékosan elkövetett csalás2 akár nem közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások tekintetében, akár közbeszerzéshez kapcsolódóan, ez utóbbi esetben, ha legalább az elkövető vagy valaki más javára történő jogtalan haszonszerzés céljából követték el,

  • az Áfa alapú saját forrású bevételek esetében ha a cselekmény az uniós költségvetési források csökkentését eredményezi, illetőleg ha e cselekmény az Unió két vagy több tagállamának területéhez kapcsolódik és legalább 10 millió EUR összegű teljes kárt okoz (ez utóbbi esetében speciális hatáskör megosztási szabályok érvényesülnek),

  • az Irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményből származó vagyont érintő pénzmosás (Btk. 499 – 400.§)

  • szándékosan elkövetett aktív és passzív vesztegetés (Btk. 293 – 294. §)

  • hűtlen kezelés (Btk. 376. §)

Az előbbiekben említett bűncselekmények bűnszervezetben történt elkövetése, valamint minden olyan egyéb bűncselekmény, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az előbbiekben meghatározott bűncselekményekhez.

Az Unió pénzügyi érdekei: az Unió költségvetéséből, a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetésekből finanszírozott, szerzett vagy azoknak járó valamennyi bevétel, kiadás és vagyoni eszköz.

Kiemelendő tehát, hogy nem tartoznak az Uniós Ügyészség hatáskörébe azok a nemzeti költségvetés sérelmére elkövetett vagy egyéb a köztulajdont érintő vagyon elleni cselekmények, amelyeknek nincs Uniós érdeket érintő vonatkozásuk. Külön kiemeli továbbá a rendelet, hogy a közvetlen nemzeti adókkal (amely körbe nem tartozik az Áfa) kapcsolatos bűncselekmények – beleértve a hozzájuk elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekményeket is – semmilyen esetben sem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe és a rendelet nem érinti a tagállamok adóhatóságainak felépítését és működését.

1 A következőkben hivatkozott Btk. tényállások egyetlen esetben sem említik meg mint tényállási elemet az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmét.

2 A Btk-ben az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás tényállása egyáltalán nincs, legközelebb a Btk. 396. § szerinti költségvetési csalás áll.

Az Európai Ügyészség hatásköre gyakorlásának általános szabályai:

Minden uniós szervnek, vagy a nemzeti jog alapján illetékes tagállami hatóságnak jelentést kell tennie az Európai Ügyészségek, ha tudomására jut olyan bűncselekmény gyanúja, amelyben a nyomozás az európai ügyészség hatáskörébe tartozhat. De ugyanígy kell eljárnia a nemzeti nyomozó hatóságnak is, ha a már megindított eljárás során merül fel az európai ügyészség hatáskörének lehetősége. 

Ezen túlmenően jelzést tehet a bűncselekmény gyanújáról bármilyen szervezet vagy magánszemély is.

Az Európai Ügyészség hatáskörét úgy gyakorolja, hogy vagy nyomozást indít, vagy pedig él a saját hatáskörbe vonás jogával. Ha az Európai Ügyészség úgy határoz, hogy gyakorolja a hatáskörét, az illetékes nemzeti hatóságok ugyanazon büntetendő cselekmény vonatkozásában nem gyakorolhatják saját hatáskörüket.

Az Európai Ügyészség tevékenysége során együttműködik pl. információcserével az Eurojust-tal, az OLAF-al, az Europol-lal. Legfontosabb együttműködő partner az OLAF, amellyel a két szervezet kiegészítő tevékenységet végez. Az Európai Ügyészség kérhet az OLAF-tól információkat, igazgatási vizsgálatok lefolytatását kérheti, közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az OLAF ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz. A hatáskörök egyértelmű elhatárolását biztosító szabály, hogy az OLAF nem indíthat párhuzamosan igazgatási vizsgálatot ugyanazon ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat.

3. A nyomozások és a vádhatósági eljárások lefolytatásával kapcsolatos 

általános szabályok vázlatos bemutatása

A nyomozásokat illetőleg a vádképviseletet általában a nemzeti delegált európai ügyész végzi illetőleg látja el a nemzeti jog, és az azt kiegészítő rendeleti szabályok alkalmazásával. Ugyanakkor kiemelendő, hogy mindezt az illetékes európai ügyész, illetőleg az illetékes állandó tanács felügyelete és irányítása alatt végzi. A legfontosabb ügydöntő határozatokat pl. az eljárás megszüntetése, az eljáró nemzeti delegált ügyész javaslata alapján az illetékes állandó tanács hozza meg. Egyes kiemelt esetekben az eljárást maga az illetékes európai ügyész is lefolytathatja.

Az delegált európai ügyész vagy saját maga végezhet nyomozati cselekményeket, vagy azok elvégzésére utasíthatja a tagállami illetékes hatóságokat, akik e cselekményeket kötelesek végrehajtani.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a delegált európai ügyész legalább azokban az esetekben amikor a maximális büntetési tétel legalább 4 év szabadságvesztés, jogosultak legyen a büntető eljárásjogban biztosított bizonyos súlyos jogkorlátozó intézkedéseket elrendelni a bizonyítékok beszerzése érdekében, illetőleg a cselekménnyel érintett, várhatóan a bíróság által elkobzandó vagyoni eszközök és jövedelmek befagyasztásának elrendelésére.

A delegált európai ügyészek számára lehetővé kell tenni, hogy a bűnügyi nyomozási és bűnüldözési célú valamint egyéb releváns nemzeti adatbázisokban, továbbá az uniós intézmények, szervek és hivatalok adatbázisaiban és nyilvántartásaiban tárolt valamennyi olyan releváns információt, amelynek beszerzése a hatáskörébe tartozik.

Az Európai Ügyészség eljárása során biztosítja az érintettek részére mindazon alapvető emberi jogokat, amelyeket az általános európai szabadságjogok garantálnak, így pl. a védelemhez való jog stb. A rendelet kimerítően részletes szabályokat tartalmaz a személyes adatok védelme tekintetében.

II.

Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás feltételei és következményei

1. Az Eurojustról szóló rendelet a már csatlakozott országok tekintetében 2017. november 20-án lépett hatályba és csak ezen időpont után elkövetett cselekményekre alkalmazható. A rendelet alkalmazhatóságának – vagyis a nyomozások és vádhatósági eljárások megkezdésének – időpontját azonban a Bizottság külön határozatban állapítja meg, amely nem lehet a rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három évnél korábbi időpont. Ezen időszakban el kell készíteni mindazon nemzeti és belső szabályokat, amelyek az Ügyészség működéséhez szükségesek.

A később csatlakozni szándékozó országok tekintetében a Bizottság vizsgálja, hogy a csatlakozáshoz szükséges feltételek fennállnak és csak ennek megfelelősége esetén hozza meg a csatlakozásra vonatkozó határozatot, amelyben meghatározza majd a hatályba lépés időpontját és a az alkalmazás megkezdésének határidejét is.

Az ügyészséghez való csatlakozás a magyar jogrendszer tekintetében jelentős feladatokat generálna, így számos jogszabályt, beleértve az Alaptörvényt, az ügyészségi törvényt, a Btk-t stb. módosítani kellene. Ezek megalkotása nélkül azonban a csatlakozás kezdeményezése értelmetlenné válik, mert a Bizottság a feltételek hiánya miatt nem fogja azt elfogadni.

A legjelentősebb politikai kihívást az jelenti, hogy csorbítja a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörét az ügyészi tevékenység irányítása tekintetében és ezt, aki nem fogadja el, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor a Szerződésekből fakadó hatásköröket átadtuk az Uniónak, a szuverenitás korlátozásának tekintheti. Egyéb tekintetben a magyar jog érvényesülésének jelentős korlátozása nem érzékelhető, hiszen az eljárásokat alapvetően a nemzeti jog szerint kell lefolytatni, valamint az Európai Ügyészség szervezetének minden szintjére kell magyar szereplőt delegálni. A delegált európai ügyész befolyásmentes működésének lehetősége azonban a kettős quasi alárendeltsége miatt – különösen a mai magyar viszonyok között – aggályos

Előnye, hogy politikai befolyástól mentesen garanciát biztosít az Európai Unió pénzügyi érdekeit – és így áttételesen a magyar költségvetési érdeket is – sértő ügyekben a nyomozások lefolytatására és a vád képviseletére valamint, reményt ad az ezeket érintő cselekményekkel okozott kár visszaszerzésére. Ismételten ki kell emelni azonban egyrészt hogy csak a hatálybalépés után elkövetett cselekményekre alkalmazható, másrészt a kizárólag magyar költségvetési és egyéb közérdeket sértő cselekményekre nem.

Áttekintés az Európai Ügyészségről

I.

Az Európai Ügyészség szervezetére, működésére, hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat az Európai Ügyészség létrehozására vonatozó megerősített együttműködésről szóló, a Tanács (EU) 2017/1939. rendelete határozza meg. Ez a rendelet az abban résztvevő tagállamok tekintetében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, vagyis úgy kell megismerni és alkalmazni mintha hazai jogszabály lenne. Ezen túlmenően azonban alkalmazásához számos magyar jogszabályt (beleértve az Alaptörvényt is) módosítani kell, illetőleg az abban alkalmazni rendelt irányelveket megfelelően át kell ültetni a magyar jogba. Ez utóbbi követelmények teljesülése feltétele annak, hogy az utóbb csatlakozni kívánó tagállam részvételét a Bizottság megerősítse, vagyis az ország a Bizottság által meghatározott időponttól az együttműködés részese lehessen.

1. Az Európai Ügyészség jogállása és szervezete:

Az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EU Ügyészség) független, decentralizált felépítésű, egységes hivatalként működő, oszthatatlan uniós szerv, amely az Európai Unió egészének érdekében jár el.

Az EU Ügyészség jogi személy, amely önálló költségvetéssel rendelkezik, amelyet Ügyészi Kollégium fogad el. A költségvetés tartalmazza – a Bizottság részére előzetesen megküldött, a tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes kimutatás tervezet alapján – az Unió költségvetési hatósága által elfogadott, illetőleg engedélyezett létszámtervet, valamint az unió általános költségvetését terhelő hozzájárulás összege. Ezért az EU Ügyészség költségvetése az Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé és szükség esetén arra tekintettel azt ki kell igazítani.

Független, mert vezető tisztségviselői és az ügyészek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást az EU Ügyészségen kívül álló személyektől, az Unió bármely tagállamától, valamint uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól és ez utóbbi szervek kötelesek tiszteletben tartani az EU Ügyészség függetlenségét, és nem kísérelhetnek meg befolyást gyakorolni rá feladatainak ellátása tekintetében. Ugyanakkor – mint bármely más független EU-s szerv – az Európai Főügyész évente beszámol az EU Ügyészség általános tevékenységéről – konkrét ügyek és személyes adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartásával – az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint megküldi a beszámolót a nemzeti parlamenteknek.

Decentralizált felépítésű, amelynek központi szintje a székhelyén (Luxembourg) levő központi hivatal, decentralizált szintje pedig a tagállamokban működő delegált európai ügyészek. A központi hivatal áll az Ügyészi Kollégiumból, az állandó tanácsokból, az Európai Főügyészből és helyetteseiből, az európai ügyészekből (ami nem azonos az európai európai delegált ügyészek fogalmával), az adminisztratív igazgatóból és mindezt a kört segítő személyzetből.

Az EU Ügyészség vezetője az Európai Főügyész, aki megszervezi az EU Ügyészség munkáját, irányítja annak tevékenységét és döntéseket hoz a hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint képviseli az EU Ügyészséget az Unió és tagállamainak intézményeivel, valamint harmadik felekkel szemben. Az Európai Főügyészt az Európai Parlament és a Tanács hét évre nevezi ki olyan jelöltek közül, aki valamely tagállam ügyészségének vagy bíróságának aktív tagja, vagy aktív európai ügyész, független, rendelkezik az ügyészi vagy bírói tisztségbe való kinevezéshez a saját tagállamában szükséges képesítéssel, a pénzügyi nyomozásokat és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően releváns gyakorlattal, valamint szükséges mértékű vezetői tapasztalattal és képesítéssel rendelkezik. A kiválasztás nyilvános felhíváson alapul, amelynek alapján a tizenkét főből álló tanácsadó testület összeállítja az előválogatott jelöltek listáját.

Az Európai Unió Bírósága – Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére- felmentheti tisztségéből az Európai Főügyészt, ha megállapítja, hogy már nem tudja ellátni feladatait vagy súlyos kötelezettségszegést követett el.

Az Európai Főügyész segítésére, illetőleg helyettesítésére két helyettest kell kinevezni. Az Európai Főügyész helyetteseivé az Ügyészi Kollégium két európai ügyészt nevez ki, akiknek hivatali ideje három év, amely meghosszabbítható, de nem haladhatja meg az európai ügyészként betöltött hivatali idejét.

Az Európai Ügyészség Ügyészi Kollégiuma az Európai Főügyészből és tagállamonként egy-egy európai ügyészből áll. Feladatai: az Európai Ügyészség tevékenységének általános felügyelete, határoz stratégiai kérdésekben, valamint konkrét ügyek nyomán felmerülő általános kérdésekben annak érdekében, hogy a vádhatósági eljárásra vonatkozó irányvonal a tagállamok mindegyikében egységes legyen, konkrét egyedi ügyekben azonban nem hozhat operatív döntést, valamint elfogadja az EU Ügyészség belső eljárási szabályzatát.

Az állandó tanácsokat – amelyek a konkrét ügyek tekintetében a legfontosabb döntéshozó szervek – az Európai Főügyész javaslatára az Ügyészi Kollégium hozza létre. Az állandó tanácsok tagjai az elnök (aki lehet az Európai Főügyész, annak egyik helyettese, vagy a belső eljárási szabályzatnak megfelelően kinevezett egyik európai ügyész), valamint két további állandó tag. Az állandó tanácsok számát, összetételét és a tanácsok közötti hatáskörfelosztást, valamint az ügyek véletlenszerű kiosztásának rendszerét a belső eljárási szabályzat határozza meg.

Az európai ügyészek saját származási tagállamukban összekötőként működnek és az információs csatorna szerepét töltik be az állandó tanácsok és a delegált ügyészek között. Az európai ügyészek az állandó tanács nevében és az általuk adott utasítás alapján felügyelik azokat a nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat, amelyekért az ügyben a származási tagállamukban eljáró delegált európai ügyészek felelősek. Az ügyet felügyelő európai ügyészek – az alkalmazandó nemzeti joggal és az állandó tanács utasításának megfelelően – konkrét ügyben utasításokat adhatnak az eljáró delegált európai ügyész számára. Ha valamely tagállam nemzeti joga úgy rendelkezik, hogy a nemzeti ügyészség szervezetén belül bizonyos aktusokat belső felülvizsgálatnak kell alávetni, a delegált európai ügyész által hozott ilyen aktusok felülvizsgálata az ügyet felügyelő európai ügyész hatáskörébe tartozik.

Az európai ügyészt a Tanács egyhangú többséggel választja ki a az Európai Főügyész jelölésére is jogosult tanácsadó testület véleménye alapján az adott tagállam által jelölt.

Az európai ügyészt a Tanács egyhangú többséggel választja ki a az Európai Főügyész jelölésére is jogosult tanácsadó testület véleménye alapján az adott tagállam által jelölt három független, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező aktív tagállami bíró vagy ügy-ész közül. Az európai ügyész 6 éves nem megújítható időszakra, de a Tanács a kinevezést 3 évvel meghosszabbíthatja. Az európai ügyészek egyharmadának helyére háromévente új személyeket kell kinevezni. Ha az európai ügyész feladatait már nem tudja teljesíteni, vagy kötelezettségét megszegi szintén az Európai Bíróság mentheti fel.

A delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség nevében járnak el saját tagállamukban. A tagállam által jelölt delegált európai ügyészeket az Ügyészi Kollégium nevezi ki ötéves, megújítható időtartamra. A delegált európai ügyészek az őket jelölő tagállamok ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai. Az EU rendeletben meghatározott különleges jogkörökön és jogálláson túlmenően a nemzetin ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a nyomozás, a vádhatósági eljárás és az ügyek bíróság elé vitele tekintetben. E hatásköreik tekintetében azonban csak az adott üggyel megbízott állandó tanács iránymutatásait és utasításait, valamint az ügyet felügyelő európai ügyész utasításait követhetik, tehát a nemzeti ügyészségi vezetők által ezekben az ügyekben nem utasíthatók. A delegált európai ügyészek – az adott ügyet felügyelő európai ügyész tájékoztatása mellett – nemzeti ügyészi feladatokat is elláthatnak, ha ez nem akadályozza őket az EU delegált ügyészi feladatai ellátásában.

Az Európai Főügyészre, az európai ügyészekre és a delegált európai ügyészekre, és az egyéb személyzetre az Európai Unió személyzeti szabályzata és az alkalmazási feltételek vonatkoznak. Az Európai Főügyészt és az európai ügyészeket az Európai Ügyészség ideiglenes alkalmazottjaiként kell felvenni, míg a delegált európai ügyészt különleges tanácsadóként kell alkalmazni. Ennek megfelelően tehát javadalmazásukat az említett rendelkezésekben foglaltak szerint kell meghatározni.

Az európai delegált ügyészek tekintetében – speciális kettős helyzetük következtében – különleges garanciákat is biztosítani kell. Így tartózkodni kell minden olyan cselekménytől vagy szabályozástól, amely a nemzeti ügyészségi rendszerben hátrányosan érintheti szakmai előmenetelüket vagy helyzetüket. Biztosítani kell részükre a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokat és berendezéseket, biztosítani kell részükre hogy a szociális biztonsággal, a nyugdíjjal és a biztosítási fedezettel kapcsolatosban a nemzeti rendszerben megillető jogok fennmaradjanak. Biztosítani kell, hogy javadalmazásuk ne legyen alacsonyabb mint mint amelyben akkor részesülnének, ha továbbra is kizárólag nemzeti ügyészi hivatalt töltenének be. Ha az európai delegált ügyészt a tagállami hatóság az európai ügyészségi feladataival össze nem függő ok miatt fel akarja menteni vagy fegyelmi eljárást akart indítani, erről az intézkedés megtétele előtt tájékoztatja az Európai Főügyészt. A nemzeti hatóság az Európai Főügyész beleegyezése nélkül az európai uniós ügyészi feladataival összefüggésben nem mentheti fel, illetőleg nem indíthat ellene fegyelmi eljárást.

2. Az Európai Ügyészség hatásköre

Az Európai Ügyészség felelős az (EU) 2017/1371 irányelvben megállapított és az e rendeletben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért. Ebben a vonatkozásban az Európai Ügyészség nyomozásokat folytat és eljárási cselekményeket végez, valamint ellátja az ügyészi feladatokat a tagállamok illetékes bíróságain az egyes ügyek jogerős lezárásáig.

Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik nyomozási és vádhatósági eljárás lefolytatása a 2017/1371. irányelvben meghatározott alábbi szándékos bűncselekmények tekintetében, amennyiben azok az Unió pénzügyi érdekeit sértik vagy sérthetik1:

  • az Unió pénzügyi érdekeit érintő, szándékosan elkövetett csalás2 akár nem közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások tekintetében, akár közbeszerzéshez kapcsolódóan, ez utóbbi esetben, ha legalább az elkövető vagy valaki más javára történő jogtalan haszonszerzés céljából követték el,

  • az Áfa alapú saját forrású bevételek esetében ha a cselekmény az uniós költségvetési források csökkentését eredményezi, illetőleg ha e cselekmény az Unió két vagy több tagállamának területéhez kapcsolódik és legalább 10 millió EUR összegű teljes kárt okoz (ez utóbbi esetében speciális hatáskör megosztási szabályok érvényesülnek),

  • az Irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményből származó vagyont érintő pénzmosás (Btk. 499 – 400.§)

  • szándékosan elkövetett aktív és passzív vesztegetés (Btk. 293 – 294. §)

  • hűtlen kezelés (Btk. 376. §)

Az előbbiekben említett bűncselekmények bűnszervezetben történt elkövetése, valamint minden olyan egyéb bűncselekmény, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az előbbiekben meghatározott bűncselekményekhez.

Az Unió pénzügyi érdekei: az Unió költségvetéséből, a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetésekből finanszírozott, szerzett vagy azoknak járó valamennyi bevétel, kiadás és vagyoni eszköz.

Kiemelendő tehát, hogy nem tartoznak az Uniós Ügyészség hatáskörébe azok a nemzeti költségvetés sérelmére elkövetett vagy egyéb a köztulajdont érintő vagyon elleni cselekmények, amelyeknek nincs Uniós érdeket érintő vonatkozásuk. Külön kiemeli továbbá a rendelet, hogy a közvetlen nemzeti adókkal (amely körbe nem tartozik az Áfa) kapcsolatos bűncselekmények – beleértve a hozzájuk elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekményeket is – semmilyen esetben sem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe és a rendelet nem érinti a tagállamok adóhatóságainak felépítését és működését.

1 A következőkben hivatkozott Btk. tényállások egyetlen esetben sem említik meg mint tényállási elemet az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmét.

2 A Btk-ben az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás tényállása egyáltalán nincs, legközelebb a Btk. 396. § szerinti költségvetési csalás áll.

Az Európai Ügyészség hatásköre gyakorlásának általános szabályai:

Minden uniós szervnek, vagy a nemzeti jog alapján illetékes tagállami hatóságnak jelentést kell tennie az Európai Ügyészségek, ha tudomására jut olyan bűncselekmény gyanúja, amelyben a nyomozás az európai ügyészség hatáskörébe tartozhat. De ugyanígy kell eljárnia a nemzeti nyomozó hatóságnak is, ha a már megindított eljárás során merül fel az európai ügyészség hatáskörének lehetősége. 

Ezen túlmenően jelzést tehet a bűncselekmény gyanújáról bármilyen szervezet vagy magánszemély is.

Az Európai Ügyészség hatáskörét úgy gyakorolja, hogy vagy nyomozást indít, vagy pedig él a saját hatáskörbe vonás jogával. Ha az Európai Ügyészség úgy határoz, hogy gyakorolja a hatáskörét, az illetékes nemzeti hatóságok ugyanazon büntetendő cselekmény vonatkozásában nem gyakorolhatják saját hatáskörüket.

Az Európai Ügyészség tevékenysége során együttműködik pl. információcserével az Eurojust-tal, az OLAF-al, az Europol-lal. Legfontosabb együttműködő partner az OLAF, amellyel a két szervezet kiegészítő tevékenységet végez. Az Európai Ügyészség kérhet az OLAF-tól információkat, igazgatási vizsgálatok lefolytatását kérheti, közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az OLAF ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz. A hatáskörök egyértelmű elhatárolását biztosító szabály, hogy az OLAF nem indíthat párhuzamosan igazgatási vizsgálatot ugyanazon ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat.

3. A nyomozások és a vádhatósági eljárások lefolytatásával kapcsolatos

általános szabályok vázlatos bemutatása

A nyomozásokat illetőleg a vádképviseletet általában a nemzeti delegált európai ügyész végzi illetőleg látja el a nemzeti jog, és az azt kiegészítő rendeleti szabályok alkalmazásával. Ugyanakkor kiemelendő, hogy mindezt az illetékes európai ügyész, illetőleg az illetékes állandó tanács felügyelete és irányítása alatt végzi. A legfontosabb ügydöntő határozatokat pl. az eljárás megszüntetése, az eljáró nemzeti delegált ügyész javaslata alapján az illetékes állandó tanács hozza meg. Egyes kiemelt esetekben az eljárást maga az illetékes európai ügyész is lefolytathatja.

Az delegált európai ügyész vagy saját maga végezhet nyomozati cselekményeket, vagy azok elvégzésére utasíthatja a tagállami illetékes hatóságokat, akik e cselekményeket kötelesek végrehajtani.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a delegált európai ügyész legalább azokban az esetekben amikor a maximális büntetési tétel legalább 4 év szabadságvesztés, jogosultak legyen a büntető eljárásjogban biztosított bizonyos súlyos jogkorlátozó intézkedéseket elrendelni a bizonyítékok beszerzése érdekében, illetőleg a cselekménnyel érintett, várhatóan a bíróság által elkobzandó vagyoni eszközök és jövedelmek befagyasztásának elrendelésére.

A delegált európai ügyészek számára lehetővé kell tenni, hogy a bűnügyi nyomozási és bűnüldözési célú valamint egyéb releváns nemzeti adatbázisokban, továbbá az uniós intézmények, szervek és hivatalok adatbázisaiban és nyilvántartásaiban tárolt valamennyi olyan releváns információt, amelynek beszerzése a hatáskörébe tartozik.

Az Európai Ügyészség eljárása során biztosítja az érintettek részére mindazon alapvető emberi jogokat, amelyeket az általános európai szabadságjogok garantálnak, így pl. a védelemhez való jog stb. A rendelet kimerítően részletes szabályokat tartalmaz a személyes adatok védelme tekintetében.

II.

Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás feltételei és következményei

1. Az Eurojustról szóló rendelet a már csatlakozott országok tekintetében 2017. november 20-án lépett hatályba és csak ezen időpont után elkövetett cselekményekre alkalmazható. A rendelet alkalmazhatóságának – vagyis a nyomozások és vádhatósági eljárások megkezdésének – időpontját azonban a Bizottság külön határozatban állapítja meg, amely nem lehet a rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három évnél korábbi időpont. Ezen időszakban el kell készíteni mindazon nemzeti és belső szabályokat, amelyek az Ügyészség működéséhez szükségesek.

A később csatlakozni szándékozó országok tekintetében a Bizottság vizsgálja, hogy a csatlakozáshoz szükséges feltételek fennállnak és csak ennek megfelelősége esetén hozza meg a csatlakozásra vonatkozó határozatot, amelyben meghatározza majd a hatályba lépés időpontját és a az alkalmazás megkezdésének határidejét is.

Az ügyészséghez való csatlakozás a magyar jogrendszer tekintetében jelentős feladatokat generálna, így számos jogszabályt, beleértve az Alaptörvényt, az ügyészségi törvényt, a Btk-t stb. módosítani kellene. Ezek megalkotása nélkül azonban a csatlakozás kezdeményezése értelmetlenné válik, mert a Bizottság a feltételek hiánya miatt nem fogja azt elfogadni.

A legjelentősebb politikai kihívást az jelenti, hogy csorbítja a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörét az ügyészi tevékenység irányítása tekintetében és ezt, aki nem fogadja el, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor a Szerződésekből fakadó hatásköröket átadtuk az Uniónak, a szuverenitás korlátozásának tekintheti. Egyéb tekintetben a magyar jog érvényesülésének jelentős korlátozása nem érzékelhető, hiszen az eljárásokat alapvetően a nemzeti jog szerint kell lefolytatni, valamint az Európai Ügyészség szervezetének minden szintjére kell magyar szereplőt delegálni. A delegált európai ügyész befolyásmentes működésének lehetősége azonban a kettős quasi alárendeltsége miatt – különösen a mai magyar viszonyok között – aggályos

Előnye, hogy politikai befolyástól mentesen garanciát biztosít az Európai Unió pénzügyi érdekeit – és így áttételesen a magyar költségvetési érdeket is – sértő ügyekben a nyomozások lefolytatására és a vád képviseletére valamint, reményt ad az ezeket érintő cselekményekkel okozott kár visszaszerzésére. Ismételten ki kell emelni azonban egyrészt hogy csak a hatálybalépés után elkövetett cselekményekre alkalmazható, másrészt a kizárólag magyar költségvetési és egyéb közérdeket sértő cselekményekre nem.